Sziasztok!

Sajnos mostanában a kulönböző médiákon keresztül nagyon sok olyan hírt kapunk , melyek arról szolnak :"kutyatámadás , megtámadta , megharapta , belehalt sérüléseibe" .

Sajnos  a kivülálló szemlélő arra már nem figyel hogy miért is történt mindez.

Az esetek 99% -á ban NEM A KUTYA A HIBÁS!!!!        Hanem a felelötlen , nemtörödöm gazdája!!!!

Sajnos nagyon kevés olyan hírt kapunk  ,mely a  köztünk élő állatok  legyen az kutya ,cicus  vagy bármi féle teremtmények  jó oldalát mutatná be .

Pedig  itt vannak köztünk !

Csakhogy ők csenben teszik a dolgukat nap mint nap ,egy tál kajáért, egy simogatásért , néhány jó szóért ,vagy egy ölelésért !

Ez  sokaknak nem hír .

Valyon  a vakvezető kutyákról vagy a terápiás  kutyákról (állatokról )miért hallunk oly keveset. De még sorolhatnám ....De nem teszem .

Inkább megprobálunk bemutatni néhányat az elkövetkező évben.  

    Elsöként  az egyik leghiresseb magyar keresőkutyával Mancsal, és társaival kezdeném!

Ima Mancsért és Vikingért

A Ferihegyi repülőtér érkezési oldalán óriási tömeg gyűlik össze. A külföldi turisták nem értik, miért áll lesben fotósok és televíziós kamerák hada. A „president” szót emlegetik. Úgy gondolják, a hatalmas érdeklődés valamelyik magas rangú, Magyarországra érkező vendégnek szól.

A tömegtől nem láthatják, hogy a sokadalom közepén gyönyö­rű német juhászkutya fekszik. Tudomást sem vesz a „személyét” körülvevő, nem mindennapi érdeklődésről. Már megszokta… Őkutyasága ugyanis nem más, mint a világhírű katasztrófa­mentő, Mancs. Hatira, a hároméves török kislány elé jött a re­pülőtérre. A törökországi földrengésnél Mancs mentette meg a már halottnak hitt gyermek életét. Hatira Kaplan most azért jön a szüleivel Magyarországra, hogy megköszönje ezt a miskol­ci katasztrófamentő csapatnak, meg a bátor kutyának. Mancs csak akkor kapja fel a fejét, amikor egy másik négylábú érke­zik a várócsarnokba. Az amerikai turista husky kutyája izmait megfeszítve rángatja a pórázt, mindenáron szeretné közelebbről megszimatolgatni a „kedves rokont”. Ám Mancs fegyelmezett kutya. Gazdijának, Lehóczki Lászlónak egyetlen pisszenésére a lábánál marad. Pedig kettőjük találkozása csak a véletlennek köszönhető…

Lehóczki László nem is titkolja: világéletében kutyabolond volt. Járni is a család kutyájának a bundájába kapaszkodva tanult meg. Történt, hogy egyszer a kis Lacika elcsavargott, és a kukoricatáblában éjszakázott. S bár szinte mindenki őt kereste, mindent tűvé tettek érte, de csak nem találtak rá.

Kivéve a nagypapa keverék kutyáját… Ilyen előzmények után adva volt, hogy Mancsi gazdája beleásta magát a kutyák ta­nulmányozásába. A hobbiból életre szóló szerelem lett. Ma, ha reggelente László felkel, Mancs elődje, a tapasztalt, öreg men­tőkutya, Csepi viszi az ágyához a papucsot. Aki persze nem volt túl boldog, amikor imádott bálványa egy napon nyafogó szőrgombolyaggal a hóna alatt tért haza. Pedig László ártat­lan volt! Egyszerűen csak meglátogatta egyik barátját, akinél két csöppség maradt a megszületett német juhász-alomból. A kajla fülű, hangoskodóbb kölyök apait-anyait beleadott, hogy felhívja magára a kétlábú figyelmét.Hát,igen!MiskolciSátán Mancs kiválasztotta magának Lászlót… Erre mondják: szerelem első látásra. Kettőjük feltétel nélküli bizalmából ala­kult ki az a kapcsolat, amelynek köszönhetően a világhírű kutya amerre csak jár, emberéleteket ment.

Torokszorító pillanatok

Az isztambuli járat már több mint fél órát késik. Mancs fáradtan nyúlik el a kijárat kövezetén. A hangosbemondó közli: leszállt a gép. Pár perc múlva feltűnik a kijáratnál a Kaplan család. Elöl Hatira tipeg. Egy pillanatra mosolyra húzódik a szája, majd a fotósok hadától kicsit megszeppenve visszafogja lépteit és hátra­pillant az édesanyjára. Az asszony bátorítóan mutatja a csöpp­ségnek: – Ott van Mancs!

A pici lábak óvatosan indulnak el a nagy kutya felé. Mancsi sem veszi le a szemét a gyerekről. Fogai között ajándékzacskó­val, farkcsóválva indul a kislány elé. Gyerek és kutya félúton találkoznak. Hatira először kikapja a díszzacskóból az ajándékba kapott kis plüsskutyát. Magához szorítja, majd átöleli a német juhász buksiját is. A következő pillanatban Mancs gyors puszival üdvözli megmentettjét.

Hiába a tömeg! A zsongás elcsitul, a felnőtt sereg néma csöndben figyeliatorokszorítópillanatokat.Hatira édesanyja a szemét törölgeti, Lehóczki László pedig ölbe kapja, megpuszilja

a kislányt, aki onnan, a „magasból” nyújtogatja apró kezecskéit Mancs felé.

Lehóczki László tökéletesen tudja, mit érez most Hatira édes­anyja. Az ő élete is többször hajszálon múlott, ám mellette ott volt Mancs!

A világ döbbenten figyelteazolaszországisárlavinapusztítása­iról szóló híreket. A miskolci speciális mentők a helyszínre siet­tek. A mentéshez hatalmas sártengeren kellett átkelniük, amelyet mindössze tíz centiméter széles szilárd réteg borított. Egyetlen rossz mozdulat – és aki nem jó helyre lép, visszavonhatatlanul magához öleli a sár gyilkos szorítása. Mancs ösztönösen tudta, merre kell a gazdit vezetni. László tisztában volt azzal, hogy ha figyelmeakár­csak egy másodpercre is elkalandozik, bekövetkezik a katasztrófa. A kutyájára bízta magát. Lépésről lépésre bizonytalanabbá vált lábuk alatt a talaj. Ám egy pillanat töredéke is elég volt ahhoz, hogy László egy lépéssel eltérjen a Mancs által mutatott útvonaltól. A sártenger nem kegyelmezett. Derékig süllyedt az iszapban, a sár örvénye pedig csak húzta, húzta volna le a mélybe magával.

Mancs abban a pillanatban ott termett. Szűkölve hajolt gazdá­ja felé, aki maradék erejét összeszedve kapaszkodott bele a kutya bundájába. Mancs izmait megfeszítve, tappancsaival a sárba mé­lyedve húzta istenét a biztonságosabb sáv felé.

S ha a helyzet úgy kívánja, a mi világhírű életmentőnk azt is megmutatja, ki a kutya a gáton. Egyszerűen megtagadja gazdája utasítását. Ha ez nem így történne, most nem állnának itt meg­hatódva a török család előtt.

Az olaszországi sártengeri dráma során László egy nyílásba akarta beküldeni kutyáját. Ám Mancs megmakacsolta magát. Prüszkölt, a fejét rázta, és a gazdáját is visszatartotta a mászástól. Csak utólag derült ki, hogy a sártenger mélyén egy nyitva felej­tett gázpalack szivárog…

Ma már annyira bensőséges László és Mancsi kapcsolata, hogy bevetéseknél a gazdi alaposan mérlegel, ki menjen elől, ő vagy a kutyája… Mert félti Mancsot, és Mancs is a gazdáját. Ha László veszélyesnek tűnő üreg felé kúszik, a tiltás ellenére pillanatokon belül megjelenik mellette a kutya buksija… A repülőtéren Hatira nem tud betelni Manccsal. A kutya hátára ül, és közben arról mesél, hogy haza akarja vinni magával Tö­rökországba.

Ám ez a kutya a világ minden pénzéért sem eladó! A török­országi mentés után Mancs is annyira kifáradt és lefogyott, hogy amikor a gazdája már itthon sétáltatta, egy idős néni megállítot­ta őket az utcán.

– Ez az a világhírű kutya, és ennyire sovány? – kérdezte szem­rehányóan, miközben kopott kis pénztárcájából előkotort száz forintot. Ennivalóra…

De volt olyan vevőjelölt, aki – soványság ide vagy oda – egy Mercedes árát kínálta a zseniális kutyáért.

Persze ezekről a dolgokról Hatira mit sem tud. Szüleivel felvált­va szeretgetik a kutyát. Mancs fegyelmezetten tűri a nyüstölést. Még arra is ügyel, nehogy egy hirtelen mozdulattal megijessze legifjabb hódolóját. Hatira a katasztrófa után ugyanis félénkebb lett. Az apró kis kezek most beletúrnak a nagy kutya bundájába.

Mancs négy nap után húzta ki Hatirát a romok alól

Már csak ez az egy dolog, ami a kislányt érdekli. Az utazástól kifáradva egyre nyűgösebb lesz. A mama megpróbálja nyugtat­gatni. – Most jön ki rajta az izgatottság – magyarázza.

Hatira nagyon várta azt a napot, amikor újra találkozhat Mancsékkal. – Szeretlek benneteket – csilingelte Lehóczkinak a telefonba, amikor a magyarországi látogatás részleteit megbeszél­ték. Most pedig itt állnak előtte, teljes életnagyságban…

 A legendás keresőkutyát az 1998-as törökországi izmiti földrengés tette híressé, amikor egy hároméves kislányt talált meg, aki 82 órája volt a romok alatt. Mentett többek között a 2001-es salvadori és indiai földrengéseknél is, ahol szintén talált túlélőket.

Borzalmak nyolcvankét órája

A földrengést megelőző este ugyanolyan volt, mint a többi. Az Izmitben élő Kaplan család már nyugovóra tért. A családfő, a negyvenöt éves Selatin még sokáig forgolódott az ágyban. Azon gondolkodott, vajon hol találja másnap a jó sorsa. A foglalkozá­sa sofőr, de már jó néhány hete nem jutott munkához. Órákon keresztül azon rágódott, vajon hogyan tudna a család egy kis pénzhez jutni. Még hallotta, ahogy hároméves kislányuk, Hatira felkacag álmában, majd őt is magával ragadta az álom mély ör­vénye. Nem emlékszik, mennyi idő telhetett el. Hajnali három óra körül borzalmas robbanásra riadt. A házuk kártyavárként omlott össze. Csak azt érezte, hogy minden kicsúszik a lába alól, s pillanatok múlva mázsás kő- és betontörmelék nehezedik rá. A szája, az orra kőporral telt meg. Néhány percig azt hitte: eljött az utolsó pillanat. Ám élni akarása erősebbnek bizonyult.

Mintegy tizenöt-húsz percig feküdt a romok alatt. Feleségével közösen szabadították ki magukat a betoncsapda szorítása alól.

• Első pillanatban csak hatalmas megkönnyebbülést érez­tem, hiszen a feleségem ott állt mellettem. A következő percben azonban belém hasított a felismerés: a kislányunk és a többi rokonom a romok alatt maradt. A sírástól vakon, puszta kéz­zel kezdtük félredobálni a törmeléket. Hiába is sejtettük, hol feküdhet Hatira, hiába is szólítgattuk. Mindenhonnan csak a hozzátartozóikat keresők zokogását hallottuk. Lassan pirkadt, de nem adtuk fel. Valahol a lelkünk mélyén éreztük, hogy a gyer­mekünk él! Órák, napok teltek el, s lassan szertefoszlott minden remé­nyünk – éli át a történteket újra és újra sírástól elcsukló hangon. – Halottak százait húzták ki a romok alól, köztük a saját rokona­inkat is… Minden egyes kutatásnál lélegzet-visszafojtva figyeltük:vajon nem a mi kislányunkat hozzák-e elő élve vagy holtan… Mire megérkeztek a külföldi mentőegységek, számunkra már minden kilátástalannak tűnt. Gondolatban ezerszer és ezerszer elsirattuk egyetlen gyermekünket. Ám mégis újra és újra visz­szatért egy halvány reménysugár. Kértem az egyik külföldi men­tőegységet, vizsgálják át kutyáikkal a házunk romjait. Hiába… Már nyolcvankét óra telt el a borzalmas erejű földrengés óta… Ott álltam a feleségemmel a semmibe veszett otthonunk előtt, amikor egy kutya ugatását hallottam csóválta Afarkát,majd vadkaparászásba kezdett.

   

László efendi

Selatin Kaplan nem tudhatta, hogy még a sokat próbált magyar mentőalakulatot is mennyire megrázta a törökországi földrengés látványa. Megérkezésük után azonnal hozzáláttak a mentéshez. Mancs és Viking nem volt könnyű helyzetben, mert a törökök történelmi hagyományaikból eredően először féltek tőlük. Egy háromméteres üregnél Mancs nyalogatni kezdte a szája szélét, majd lefeküdt. Azt jelezte Lehóczkinak: itt már nincs segítség, halottat talált a romok alatt. Ám néhány perc elteltével csóválni kezdte a farkát, erősen rázta magát. Rövid vakkantásokat halla­tott, majd világhírnevet hozó mancsaival vad kaparászásba kez­dett. A komótos airedale terrier, Viking megerősítette Mancsi sejtéseit. Egyértelművé vált: élő is fekszik a romok alatt. Kisvár­tatva erőtlen gyereksírás hallatszott a mélyből, s immár az embe­reké lett a főszerep. Több órás megfeszített munka után a kiásott Hatirát kézről kézre adták az emberek a mentőautóig. Törökök és magyarok egymás vállán zokogtak a boldogságtól...

• Nem lehet elmondani azt az érzést, amikor Mancs jelzett a házunk romjainál – mondja kislányát ölbe kapva az édesanya. – Éveket öregedtem, amíg a mentés tartott. Nem is tudom visz­szaidézni ezeket az órákat. Csak arra emlékszem, amikor Hatirát végre magamhoz ölelhettem. Mindenki zokogott. László „efendi”, Mancs és Viking az egyetlen gyermekünket adta nekünk vissza! Amióta ez a csoda megtörtént, a dzsámiban naponta imádko­zom Mancsért, Vikingért és a bátor magyarokért.

Bármit is mondanék, az kevés lenne. Nekünk már semmink nem maradt odahaza. A földrengésnél mindenünket elveszítet­tük. Összes vagyonunk a rajtunk lévő ruha, azt is egy segélyszál­lítmányból kaptuk. A nővéremék fogadtak be bennünket, így most náluk élünk. De mit is számít ez? Csak az a lényeg, hogy a kislányunk túlélte ezt a borzalmat.

A huszonöt éves fiatal édesanya a szeméttörölgetvehol Man­csot nézi, hol Lászlót keresi a tekintetével. A család elindul a repülőtér előtt várakozó autóhoz.

Sebeik gyógyulásához talán hozzájárulhatott az a két hét is, amit Magyarországon tölthettek. Az élményekben gazdag kirán­dulások, a feléjük áramló szeretet végre mosolyt csalt az arcukra. Csak Hatira pityergett hazafelé. Hogy miért? Nem vihette magá­val azt a nagy kutyát, akinek az életét köszönheti: Mancsot...

Bevetésre várnak Mancs és társai

Epilógus

Csak kevesen tudják, hogy a Miskolci Speciális és Felderítő Men­tőcsoport tagjai közül mindig az megy külföldi bevetésre, aki el tud szakadni a munkájától. Amíg Mancsék a földrengés túlélőit mentették, addig az itthon maradottak három vízbefúltat ta­láltak meg a Tiszában. Hogy életüket megmentsék, ahhoz már későn riasztották őket. Ám a gyászoló hozzátartozóknak biztosí­tani tudták, hogy megadhassák a végtisztességet elvesztett sze­retteiknek.

Mancs Bence Radar

Mancs és Lehoczki László tizenkét éve elválaszthatatlan társak

Szeptember 7-én a Hilton szállóban a Magyarországon élő törökök ünnepélyes keretek között fejezték ki hálájukat a magyar mentőcsoport tagjainak, akik az augusztus 17-én bekövetkezett törökországi földrengésnél segítséget nyújtottak az életben maradtak felkutatására.
A török üzletemberek először a 13 főből és 4 kutyából álló miskolci mentőcsapatot, majd a 6 mentősből és 2 kutyából álló székesfehérvári csapatot tüntették ki. A díjátadók között magyarok is voltak (Elek József, volt isztambuli konzul és Dr. Hegedűs Csaba, a birkózó szövetség elnöke).
A hálás törökök az életmentők között ajándékcsomagot osztottak szét, míg a kutyák részére 50-50 ezer forint kerül átutalásra.
Képeink a Hilton Szállóban készültek.

Fotó: Drobilich Tímea

2006:10:25.00:11

Miskolc - Többnapos szenvedés után elment Mancs ( 13. életévében.) Gazdájával, Lehóczki Lászlóval - a Miskolci Spider Mentőcsoport frontemberével - több sikeres mentőakcióban is részt vett. a híres mentőkutya. Az eb pályafutása során a világ szinte minden táján mentett.

Források:

                   Kovács  Violetta :Csodálatos kutyavilág. c. könyve

                   Katasztrófa információs portál

                   Blikk. hu

                   MTI

Kapcsolodó videó : Miskolci Sátán Mancs